Paris Hilton, Sex, Marihuana, meg ilyenek...

Egy régi zsinagóga közepén volt egy asztal. Körülötte egy csomó szék. Azokon ültünk mi, virtuális emberek...ma reggelre ennyi maradt az egészből:

• Ha vállalom az arcom az még nem jogosít fel arra, hogy elvárjam mástól ne gyalázkodjon névtelenül a 86.125.136.57 -es ípéről, valami marosvásárhelyi barlangból, ahova az RDS véletlenül bekötött egy netkábelt...
• Hálistennek szinte totális szabadság van a neten, még ha ezért le is csuknak, ha mondjuk egyiptomi, iráni vagy kínai vagy...
• A szomszéd szobában lakó ember, a neten mondja el nekem, mi van az életével, és nem húzhatom ki a netkábelt mert, akkor összeomlik a virtuális élete...
• Elkezdtem pötyögni dolgokat ezelőtt másfél évvel a jahumeszindzserablak aljában felugró kis izébe, és kiderült, hogy aki ezt csinálja az nem is igazi, mert az igazi az minimum kisujjból rázza a html kódokat...
• Van olyan, hogy mmsben elküldi valaki a bejegyzését a bátyjának hogy posztolja ki...
• Nem mondtam el, hogy hallottam egy srácról, aki budapesti és blogot kezdett írni, hogy valakinek elmondhassa, hogy ő HIV fertőzött...
• Van olyan, hogy 11 blogja van valakinek...
• Van olyan, hogy az egyik blog olyan, mint az újság, amit a WC-re viszel

P.S.: kíváncsi vagyok megugrik-e a nézettség a címben felsorolt varázsszavak hatására...